Tulajdonképpen egy múzeum-étterem-bolt, ami Funchal óvárosában található, pontosan a felvonó mögött. A több szintes épület Madeira kultúráját hivatott megmutatni a nagyközönségnek, és ezt annyira jól reklámozzák, hogy nekem fél évembe került észrevenni (ebből 1 hónapig mindennap elsétáltam mellette, de ugye, ha nem az utca másik oldalán sétálunk, akkor az első emelet magasságában elhelyezett tábla nem ugrik a szemünk elé, így könnyen ignorálhatjuk a klasszikus “becsalogató” úriembert is, hiszen ha éttermet keresnénk, azt majd a a szomszédos utcában ugye), de végre megnéztem, és megosztom az élményt, mert egyszer érdemes meglátogatni, és hátha így nem sétálunk el mellette olyan könnyen.

Az alsó szint a szuvenír bolt, mindenféle klasszikus madeirainak mondott termékkel. Nekem nagy kedvencem a parafa (nem csak Madeirára jellemző), amiből itt még cipőt is láttam. Ugyancsak a földszinten található egy kávézó, teljesen ellepve a klasszikus Madeirai mintával (piros alapon színes csíkok...lehet inkább ez a kedvencem?) és a kávézó mellett a bejárat a múzeumhoz és az étteremhez.

Múzeum: elmondom miért tetszett: mert átfogó, nem túl sok, de mégis ad infót Madeiráról korszakokra lebontva, a vulkanikus sziget, felfedezése és történelme elég szép/érdekes díszlettel megmutatva. Plusz pont, hogy az amúgy 5 eurós belépőt (gyerekeknek 3) nem fizettem ki, mert senki nem ült a bejáratnál, és ez szerintem rendszeresen így van.

Panoráma étterem: 200 férőhelyes és valóban jó a kilátás, amennyiben szerencsésen van hely egy korlát melletti asztalnál. Ha így járunk, üljünk le egy kávéra (én söröztem), ha a sarok asztal szabad, akár ehetünk is, mert ott valóban jó a kilátás, de számoljunk a borsos árral. Ha nincs szabad asztal a kilátás mellett, akkor menjünk az éttermek utcájába az épület mögött, annak százszor jobb a hangulata és megfizethetőbb.

Nyitva tartás: 10:00-19:00 minden nap

KATTINTS A KÉPEKÉRT!

A tökéletes egy napos, pihentető séta, ha netán valaki nem hozott volna magával túracipőt. És hogy én erről a kiépített gyalogösvényről miért nem tudtam az első 3 hónapban??? Rejtély… Azonban annál jobban örültem neki, mikor felfedeztem, hogy gyalog el lehet érni az egyik kedvenc falvamat Funchalból, méghozzá végig kiépített útvonalon, a tenger mellett sétálva.

Javaslatom, hogy busszal közelítsük meg Câmara de Lobos-t, töltsünk el ott egy kis időt, nézzünk körbe, élvezzük a hangulatát, majd ezután sétáljunk vissza a városba. Ez egy kb. 2 órás kényelmes séta attól függően a városban hol lakunk, vagy hova készülünk. Először is különleges járda-hídon haladunk majd át, majd “ideiglenes” fapadló vezet át a strand egy részén, van gyalogos alagút menet közben, végül a teljesen kiépített, éttermekkel és bárokkal ellátott promenád következik, ami áthalad a Lidón (azaz a hotel kerületen) és vezet vissza a belvárosba. Sokan használják ezt az útszakaszt kocogásra is.

Tegyük fel, hogy előre alaposan felkészülünk Madeirából, minden napra készen van a tervünk, az időbeosztás mégsem sikerül úgy, ahogy elterveztük, mert nem számolunk előre nem látható következményekkel, így veszthetünk, jobb esetben nyerhetünk extra időt. Erre az esetre mutatok egy rövidke listát, mihez kezdjünk magunkkal, ha CSAK kb. 3-4 óránk van, vagy 3 EXTRA óránk van eltölteni azt (tehát fél napos túraötletek következnek, nem elfelejtve, hogy ezek amolyan gyorsított kirándulási ötletek, melyek összevissza kombinálhatóak :):

1. Trópusi kert + Botanikus kert (Jardim Tropical Monte Palace + Jardim Botânico)

2. Trópusi kert + Pico do Arieiro (Jardim Tropical Monte Palace +Pico do Arieiro)

3. Câmara de Lobos + Cabo Girão kilátó

4. Camacha + Santo da Serra + Machico

5. Botanikus kert + Palheiro kert (Quinta do Palheiro)

6. Pico dos Barcelos kilátó + Curral das Freiras

7. Felvonóval felmenni Montéig, onnan pedig a kosárszánnal (tobbogans) vissza a városba

8. Piacozás a városközpontban, majd végigsétálva a Rua de Santa Marián megcsodálni az ajtófestményeket

9. Madeira borturizmusának alapos elemzése egy jól megérdemelt helyi mézes süti részletes vizsgálata után.

10. És így tovább, a kreativitásnak csak saját magunk szabhatunk határt, szóval jó mulatást!!!

Az óvárosban nem csak azért érdemes sétálni, mert jó hangulata van, hanem mert tényleg eszméletlenül hangulatos és viszonylag nagy óvárossal büszkélkedhet Funchal. Mindennek megvan a maga helye, ami passzol a környezetéhez és így együtt alkotnak egy egészet. Az egyik kedvenc utcám (figyelem, akik hajóval érkeznek, hajlamosak lemaradni róla, mert lusták idáig elsétálni) a libegő mögött helyezkedik el és a Rua de Santa Maria (KATTINTS ÉS MUTATOM TÉRKÉPEN!) névre keresztelték. Érdekessége a megszámlálhatatlanul sok étterem mellett a különleges utcai hangulat, amit az ajtókra pingált festmények adnak. Szinte minden ajtót kifestettek az utcán, egyik fő kedvelt téma természetesen a nő és a tenger, de megtalálható itt az afrikai csendélet vagy a szorzótábla is. Sétáljunk végig rajta szép lassan - még akkor is, ha minden étterembe be akarnak majd rángatni az "ajtónállók"-, és élvezzük ennek az ezernyi színnek a hangulatát.

KATTINTS A KÉPEKÉRT!

“Lehet, hogy én vagyok a bolond a dombtetőn, de éppen onnan a legjobb a kilátás.”

Steven Tyler

Tulajdonképpen a legismertebb, legnépszerűbb turistalátványossága a városnak, avagy mondhatnám, hogy ez Funchal “London eye”-ja a mesés kilátás miatt. Mely arra hivatott, hogy a levegőből is megcsodálhassuk Madeira fővárosát, valamint a legkülönlegesebb módja annak, hogy a híres Trópusi kert néven ismert botanikus kertet megközelítsük (a kertről még írok bővebben). Népszerű a turisták körében, főleg azokon a napokon kell sokat sorban állni, mikor egy-egy hajó érkezik a kikötőbe és a számtalan turista megrohamozza “ a programot”. Tulajdonképpen agyon reklámozzák mindenhol-ha szabad ilyet mondanom-, hiszen ez visz el minket a tradícionális helyi úgynevezett ”kosárszánhoz” is (erről is írok majd). Nos, sajnos én ebben az esetben nyilatkozni nem tudok még, tervben van, hogy megnézem a kilátást onnan én is, ám én busszal fogok felmenni ;)

+Extra infó - Árak 2017-ben: Felnőtt egyirányú 10€, retúrjegy 15€. Gyermek (7-14) egyirányú 5€, oda-vissza 7,5€. 6 éves korig ingyenes. Nyitvatartás: 9-18h. (buszjegy: 1.95€)

Nem garantálom, hogy érthetően el tudom magyarázni a buszok közlekedését Funchalon belül, hiszen én is mind a napig bajban vagyok velük. Az egész szigetet felosztották egymás között a busz társaságok (3), mindegyik irányba másik társaság jár, ennek megfelelően mindenkinek saját megállója van a városon belül. De hogy melyiknek hol? (Na pontosan itt a baj, notórius későknek jó tanács: időben kell elindulni!!!) Én jártam már úgy, hogy a buszról leszálltam X megállóban, majd amikor másnap onnan akartam felszállni és kb. majd kiugrottam a busz elé, hogy megállítsam, a sofőr csak integetett, hogy ő márpedig itt nem áll meg. Úgy is jártam, hogy 2 buszmegálló volt egymás mellett – a harmadik távolabb, azt nem is láttam-, természetesen egyikben sem állt meg a busz a kettő közül. Na most ezeket a késéseket bejátszani vicces lehet hétköznap, ha sok időnk van és a tervezett útvonalon sok busz jár. DE! hétvégén, vagy ritkábban látogatott területeknél az egész napunkat keresztbe húzhatja egy-egy aprócska, pindurka, iciri-piciri félreértés a buszok körül. Tényleg érdemes időben elindulni, ha a tömegközlekedés mellett döntünk a sziget bejárásához.  

Extra infó: A buszok integetésre "reagálnak". Azaz, ha szépen mosolyogva várjuk a buszunk a megállóban, majd mikor megpillantjuk a buszt az egyetlen dolog amit teszünk, hogy örömünkben még jobban mosolygunk...na akkor tuti ott is maradunk, mert nem áll meg a buszsofőr. Itt le kell inteni a buszt kérem szépen. Lehet lazán, vagy idiótán ugrálva - ahogyan én szoktam – de a lényeg, hogy kézlegyintés nélkül csak akkor állnak meg, ha van leszálló utas.

Emlékszem már akkor felhúztam a szemöldököm, mikor egy útjelző tábla mutatott jobbra, hogy "Hotels", de akkor meg pláne, mikor rájöttem az út egy komplett kerülethez vezet. Egy teljesen korrekt városrészt felhúztak "csak" a hotelek számára! Hotelek! Ennyien kíváncsiak Madeirára, hogy a sok hajóval érkező turistán kívül szükség van egy komplett kerületre??? Valóban. Ahol kb. 30-40 évvel ezelőtt még földművelésre alkalmas teraszok voltak kis magán kúriákkal és viskókkal, most egy teljes negyed áll, többnyire 4-5 csillagos hotelekkel. Számomra elképesztő a mennyiségük. Csak bámultam a buszról az utat és még mindig nem ért véget, még mindig hotelek (ekkor átfutott egy kusza káröröm rajtam, hogy lehet én csak hostelben lakom, de hogy sokkal, de sokkal közelebb a városközponthoz, az is biztos ;)) Szóval ez a bizonyos negyed, az úgynevezett Lido saját promenáddal rendelkezik és valójában ők laknak a legközelebb Funchal legnagyobb strandjához. A promenád végig gyönyörűen ki van építve a város végéig, ami tökéletes egy sétára, sportolásra, valamint természetesen számos étterem, kávézó és bár szórakoztatja a hotelszobából kimozdulókat.

Aztán rájöttem, hogy ezen kívül a szigeten csak falvak vannak, szóval máris világvárossá nőtte ki magát a szememben, mert ha szeretnél venni vagy elintézni valamit a szigeten, akkor maximum itt tehetsz egy próbát, de nagy eséllyel az eredmény az lesz, hogy leteszel róla és megvárod, míg hazamész és otthon elintézed :D Ettől függetlenül imádom az egész várost, a hangulatát, a kikötőt, az embereket, és az is sokat elárul, hogy már pár hét elteltével végig tudtam sétálni úgy a városon, hogy minden kocsma és bár előtt volt netem...(szeretem a ponchát, na - írok majd róla egy másik bejegyzésben) Szóval a lényeg, hogy átértékeltem a várost, ezért szeretnék róla egy hosszabb, folytatásos bejegyzést készíteni, hogy minden részlet megkapja a neki járó figyelmet..vigyázz, kész, rajt: Funchal/2 jön..

És mindezt fokozni is tudom, nem csak a sziget kezdett el megszeretni engem, hanem a körülöttem lévő emberek is (az csak plusz poén, hogy a rövid távú hostellakók azt hitték a hostelben dolgozom :) Annyira a részévé váltam a rendszernek, hogy a honlapokon lévő értékelő kommentjeikben külön megemlítettek :) ), ugyanis elkezdtek velem együtt ötletelni, hogyan is maradhatnék velük hosszú távon. Végül találtak nekem egy projektet, ahol azóta is önkénteskedem, a hétköznapokat a hegyekben töltve, de péntek estétől vasárnapig azóta is a hostel hűséges lakója vagyok :) És ha nincs férőhely, akkor sem engednek "nem jönni", ilyenkor a kanapén "csövezek" ingyen. Imádom az érzést, amikor péntek délután benyitok az ajtón, elkiáltom magam, hogy HAZAJÖTTEM!, és máris ujjongva kapom az öleléseket az itt dolgozóktól, önkéntesektől, hosszú távú lakóktól. Ilyenkor tényleg úgy érzem, egy kicsit hazaérkezem :)
Ui. Szóval ilyen is létezik, egyrészt a Madeiraiak hihetetlenül nyitott emberek, másrészt amit kiemelnék, hogy egy utazás alatt is érezhetjük "otthon" magunkat valamilyen szinten.

Végül nem nyitottam meg a google-t, hanem random jártam be a szigetet a következő 3 hétben, követve a spontaneitást (na meg a recepciós tanácsait), ami a legjobb döntésnek bizonyult.
Ja igen, és honnan tudom, hogy a sziget is szeret engem? Mert nem enged el, három hónap után sem. Retúrjegy nélkül érkeztem, de eszembe sem jutott, hogy úgy egy hétnél tovább maradnék. Aztán eltelt az egy hét és meg sem fordult a fejemben, hogy repjegyet nézzek magamnak. Aztán eltelt a következő hét és éreztem én, hogy hosszú távon a költségvetésem ezt nem bírná, de még midig távol állt tőlem, hogy egyáltalán leüljek a gép elé a távozásom megtervezni...